GRÓF SZÉCHENYI ZSIGMOND VADÁSZ-ÍRÓ FÉNYKÉPEI
–tárlatvezetés a Capa Központ nagy kiállítóterében–
Gróf Széchenyi Zsigmond – gyűjtő, etikus vadász, természetért felelős kutató, író – vele és az általa készített fotográfiákon, valamint hozzá kapcsolódó dokumentumokon keresztül ismerkedhetnek meg a Haverok egy különleges élettel, életművel Bojár Iván András művészettörténész személyes élményekkel is átitatott tárlatvezetésén 2021. december 9-én exklúzíven, csak a Haveroknak a kiállítótér zárása után 19 órától..
„Sikerül-e mégis, a vadászat egyik-másik ellenségét meggyőznöm, legalábbis némi megértésre bírnom? Teljesen megérteni úgysem fognak. Senki nem érthet igazán egy olyan szenvedélyt, aminek nem rabja, ami a saját lelkéből hiányzik. De azt talán sikerül bemutatnom, hogy a hajdani, primitív zsákmányolás vágya, az ősembernek kultúremberré válásával, miként tisztult becsületes, civilizált vadászszenvedéllyé.” (Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok)
Ha Széchenyi Istvánt nevezték a legnagyobb magyarnak, akkor leszármazottjáról, Széchenyi Zsigmondról elmondható, hogy ő viszont az egyik legnagyobb magyar vadász volt. De nem csupán a fegyverforgatáshoz, hanem a tollforgatáshoz is mesterien értett, vadásztörténetei, útikönyvei egész nemzedékeket szórakoztattak, és neveltek a természet, az állatvilág, a távoli tájak tiszteletére és szeretetére. Regényei mellett számos szobor, emlékkő, dombormű is őrzi emlékét, de vadásztársaságok és iskolák is viselik a nevét és róla nevezték el a hatvani vadászati múzeumot is. A kis gróf már hétévesen verébre vadászott légpuskájával a Fejér megyei Sárpentelén, innen ered egész életére szóló vadászszenvedélye is. Emellett gyűjtőszenvedélyét is fontos kiemelni, ugyan világrekorder mendeszantilop trófeája 1300 darabos trófeagyűjteményével együtt egy második világháborús bombázásban megsemmisült, de a halálakor 3000 kötetet számláló, világviszonylatban is ritkaságnak számító vadászati könyvgyűjteménye őrzi a szenvedélyes gyűjtő emlékét.
Széchenyi Zsigmond legfőbb szenvedélye tehát a természet, az állatok, különösen a nagy vadállatok voltak. „Világéletemben szerettem utazgatni is, minél távolabbi tájakat megismerni, minél ritkább állatokra vadászni” – mesélte. Útjait, életének legfontosabb pillanatait nemcsak könyveiben, hanem fényképeken is megörökítette. A Capa Központ kiállítása a nagy vadász nemrég elhunyt özvegye, Hertelendy Margit által megőrzött huszonöt fotóalbum képanyagából válogat, emellett eredeti dokumentumokat, film- és hangfelvételeket is bemutat, valamit három, Széchenyi által 1960-ban Afrikában kilőtt állatot, egy csíkos gnút, egy keleti nyársasantilopot és egy leopárdot is. A kiállítandó képek nagyobb részét Széchenyi Zsigmond készítette, a többin ő maga, családi környezete, megmaradt dokumentumai láthatók, így együtt még sohasem mutatták be ezeket. „Átütő megjelenítőerőtől duzzadó szövegein a természet beható ismerete és rajongó szeretete érződik. Fényképein is tetten érhető az a nem szűnő kíváncsiság, amely a növény- és állatvilág mellett az útjai során megismert emberek felé is irányult, bár legjobban a civilizációtól távol, egy tábortűz mellett ülve érezte magát. Természetszerető humanista gróf, könyvgyűjtő nemesi segédmunkás, vadász-író-fényképész, egy sokrétű ember fotográfiái” – emeli ki Virágvölgyi István, a kiállítás kurátora. A tárlat szakértője Gyorgyevics Tamás, Széchenyi Zsigmond szakavatott ismerője és monográfusa.
Gróf Széchenyi Zsigmond vadász-író fényképei
„A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.”
A kiállítás megtekinthető: 2021. szeptember 28. – 2021. november 28.
Kedd-péntek: 14–19 óra
Szombat-vasárnap: 11–19 óra
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Virágvölgyi István
A kiállítás szakértője: Gyorgyevics Tamás, Széchenyi Zsigmond életrajzírója
A kiállítás szakmai partnere a Magyar Természettudományi Múzeum.
További információ: https://capacenter.hu/kiallitasok/grof-szechenyi-zsigmond-vadasz-iro-fenykepei/
